Erdélyi Képek

A LEROMÁNOZOTT SZÉKELY

9 éve | [Törölt felhasználó] | 0 hozzászólás

A lerománozott székely

Nem új keletű jelenség, hogy az erdélyi magyarokat egyes csonkaországbeli magyarok valami furcsa késztetés, frusztráció miatt olykor „lerománozzák”.

Nem egyszeri, nem egyedi esetek az ilyenek, hanem sajnos már egyfajta jelenség ez, amit lehet ugyan magyarázgatni, indokolni, de a lényeg mégis az a szomorú tény, hogy nagyon sok magyarországi ember nem hajlandó „ária magyarnak” tekinteni az erdélyi magyarságot. Ez a probléma legyen az ő bajuk, ne a mienk, mondanám, azonban úgy tűnik, ez a lerománozgatás már nemcsak afféle sima sértegetés, hanem gyakran agresszív atrocitás is lehet.

Mint ahogy a minap olvashattam az egyik erdélyi hírportálon, hogy: „Egy hétnyi nyitva tartás után bezárt a kürtőskalácsos a siófoki Kármán Imre sétány butiksorán. A bolt erdélyi származású alkalmazottait folyton fényképezték és lerománozták a szomszédos kereskedők, akik szerint a faszénfüst szennyezi a környezetet, ezáltal elüldözi az ő vásárlóikat.”

Hát ilyenkor akarva akaratlanul összeszalad a szemöldököm. Mi lennénk a „románok” akik itt a Partiumban, Erdélyben az elmúlt kilencven év alatt egy idegen ajkú közegben is igazabbul, szebben megtartottuk magyar anyanyelvünket, hagyományainkat, kultúránkat? Mi vagyunk a „románok”, azaz „nem magyarok”, és nem azok a csonkaországi magyar állampolgárok, akik közül, hej de sokan beszélik már csúnyán, helytelenül istenáldotta szép táltosnyelvünket, mert menőbbnek vélik azt például a nyugatmajmoló, angolból átvett szlengekkel bemocskolni?

Hogy zavarta a magyarországi kereskedőket a kürtőskalácssütésnél felszálló füst? Csípte a szemüket? Miért hiszem, hogy nem is az amúgy ártalmatlan faszénfüst csípte a szóban forgó magyarországiak szemét, hanem valószínűleg az, hogy látták, egy szorgalmas székely ember keményen dolgozik és netán boldogul?! Esetleg jobban, mint ők?

Igaziból ebbe a mai, modern, érték- és értelemvesztett káoszban lassan nem is tudom, pontosan mit jelentenek már a szavak: „román”, „magyar”, Isten”, „tisztelet”… De azt tudom, ha az a „magyar” aki annyira bunkó és pofátlan, hogy egy erdélyi székely embert lerománoz, akkor én inkább legyek bizony „román”, mint olyan csonkamagyar, aki butaságból és gonoszságból megbántja, megtagadja saját nemzettársát.

Szőke Mária
reggeliujsag.ro

Címkék: a lerománozott székely