Zúgó szélben
Esős éjben
Jönnek a csángók
Lebegnek a zászlók
Sáros a csizma
Nedves a kucsma

Jönnek a csángók
Élnek a zászlók
Ezer éve már
Hogy itt állt a határ
Székely és csángó
Védte a hágót
Őrizte a lángot
A magyar világot

Jönnek a csángók
Sírnak a zászlók
Lépésük döng
Pedig csúszós a föld…

De jönnek a csángók
Hisznek a zászlók
Mária, te drága Babba Mária
Segítsed őket a nyereg aljába
Téged imádó néped jön
Százezrekben gyúl öröm
Gyúl öröm, és újul a hit
Csíksomlyó drága, te vagy a híd
Hogy megtaláljuk egymást végre
Izzó tekintetünket vessük az égre
Nem baj, ha zuhog, nem zavar a sár
Többszázezer ajkon Isten a VÁR
Hangunk ütközvén a hegyoldalnak
Így lesz isteni ereje a dalnak

Jönnek a csángók,
Bíznak a zászlók
Magyar a magyarnak kezét fogja már,
Megszűnik kor, és oktalan határ
Itt dobban az összes magyar szív mostan
Aki otthon maradt, itt van gondolatban.
Akárhol vagy, ember, imádkozzál jobban
Higgyél, Mária segít a bajban
Ha erősen hiszel - és teszel is érte -
A magyar nép sebe megtisztul végre

Mert jönnek a csángók
Élnek a csángók
Magyarul élnek és dalolnak a csángók…
Föltámadó szentjeik segítik honunkat
Több ezer éves ősi világunkat

Hála néked, Mária
Téged áld ma ez ima.
Amen.

Válasz

SAVANYÚ A SZŐLŐ! 48 56 12 PONT - MA MÁR CSAK FÁJÓ EMLÉKEK, MERT SEMMI SEM AKTUÁLISABB NAPJAINKBAN IS, HISZEN CSAK AZOKNAK SZENT, AKIK VÉRÜKKEL ÉS ÉLETÜKKEL ÁLDOZTAK A HAZA OLTÁRÁN ÉS A MAI KUTYAÜTŐ POLITIKUSOK SZÁZMILLIÓKKAL LOPJÁK MEG AZ EMBEREKET!

Előzmény

Válasz

Dáma Lovag Erdős Anna

Más ez az ünnep
Március 15.-e

Ragyog a napsugár
Virágba borultak a mandulafák
Így köszönt Nemzeti ünnepünk ránk
Más ez az ünnep!!!!!!
Mint,mikor hóviharral tört ránk
Magyarok Istene figyelmeztetett
Bajban van hazánk!!!!

Március 15.Te Nemzeti ünnepünk!
Nyisd szeretetre szívünk
Mutasd meg van még reményünk
Van még reményünk,hogy összefoghatunk
Ha akarjuk,egy célért indulunk!!!!
Viszály nem győzi le akaratunk!!!!!

Mert hős múltú nemzetünk
Sokat szenvedett
Összefogva a szabadságból
Meghalt,de soha nem engedett
Eljött megint,ragyog a napsugár
Március 15.Nemzeti Ünnepünk
Összefogásra szólítva vár !!!

Mert a hőseink értünk is életüket adták a csatában
Csak a nemzet ne sínylődjön rabságban
Hősök az a Aradi 13,és a többiek
Szelleme feltámadva és kiáltva :
,,Talpra Magyar" fogj össze !!!!
Mert ha nem,elveszel mindörökre !!!!

S akkor hiába volt fájdalom,minden
Oly sok szenvedés
Hiába haltak hős fiaink a honért
Ha lehajtott fejjel mi beleegyezünk
Tűnjön el alólunk földünk!!
Vándorbotra jut az a sok ész,tudás !
Mert nincs bennünk hit ,s összefogás !!!
De még van remény,hogy egyet akarjunk!!
Így hőseink előtt tisztességgel fejet hajthatunk!!!!!

2O14.O3.14. Mosonmagyaróvár

Válasz

Kiss Judit Ágnes: Szó

Hazádból, hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz.
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még, ki zenét szerez
Vagy színházat csinál.
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mélyrepül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül,
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő...
S ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon!
Sötétben legyél fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova...
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jaj-t.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod...
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd!
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg végül, melyik
A súlyosabb kereszt?

Válasz

Ábrányi Emil
Él a magyar

Fessétek bár sötétre a jövőt,
Mondjátok, hogy már torkunkon a kés,
Beszéljetek közelgő, hosszú gyászról,
Mély sűlyedésről, biztos pusztulásról:
Engem nem ejt meg gyáva csüggedés!
Szentűl hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Többet ki küzdött és ki szenvedett?
Hiszen vértenger, temető a mult!
Vetettek rá halálos szolgaságot,
Irtották szörnyen... ámde a levágott
Törzsek helyén még szebb erdő virult.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ki a saját pártos dühét kiállta,
Annak nem árthat többé idegen!
Hányszor harsogták kárörömmel: Vége!
S csak arra szolgált minden veresége,
Hogy még kitartóbb, még nagyobb legyen.
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Szükség van arra nemzetem, hogy élj!
Mert bár hibád sok s bűnöd sorja nagy,
Van egy erényed, mely fényt vet te rád,
S melyért az Isten mindent megbocsát -
Hogy a szabadság leghűbb véde vagy!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar nem vész el s élni fog!

Ha minden nemzet fásultan lemond,
S a szent rajongás mindenütt kiég,
S a büszke jognak minden vára megdől:
A te szabad ság-szerető szivedtől
Új lángra gyúlad Európa még!
Ezért hiszem, akármit mondjatok,
Hogy a magyar örökre élni fog!

Bízom s hiszek, míg Isten lesz fölöttünk,
Ki trónusán bírói széket űl!
És hogyha minden búra, bajra válik,
Romok között is hirdetem halálig,
Erős, nagy hittel, rendületlenűl:
Legyen bár sorsunk még oly mostoha,
Él a magyar s nem veszhet el soha!

Válasz

Mészáros Lajos

Március nyolcadika

Márciusi nap szórja sugarát,
Munkával ünnepeljük nők napját.
Szőlőt metszünk, ragyogón süt a nap,
Vígan dolgozunk a kék ég alatt.

Tiszta az égbolt, felhő sem látszik,
Napfény orcádon vígan cikázik.
Kezed alatt mindig ég a munka,
Lehet, hogy ma pihenni jó volna?

Ki kell használni ezt a jó időt,
Meg kell metszeni a kerti szőlőt.
Kiritkítjuk a fák koronáját,
Levágjuk a sérült beteg ágát.

Minden napra megvan a teendő,
Így múlik el lassan az esztendő.
Soha nem érünk rá unatkozni,
Nyugdíj mellett sokat kell dolgozni.

A nyugdíjból nem futja semmire,
Nem telik belőle üdülőre.
Még a megélhetéshez is kevés,
Nem hiányzik nekünk a sok evés.

Egy ebédet mi már ketten eszünk,
De nem azért, mert mi már éhezünk.
Vigyázunk kicsit az alakunkra,
Vékonyabbnak könnyebb a sok munka.

Ketten élvezzük munkánk gyümölcsét,
Szép helyeken ketten nézünk mi szét.
Nagyon szeretünk mi kirándulni,
Országszerte sokat barangolni.

Most is, ha végzünk a munkával,
Köszöntelek néhány szál virággal.
Hétvégére elviszlek pihenni,
Jó lesz Gyulán egy kicsit üdülni.

Hajdúszovát, 2013. március 6.

Válasz

A CSEND /Halottak napján/ Írta: Dáma Lovag Erdős Anna

Az est fekete fátyolt terít
Az ég boltozatján
Fogyó Hold egyre halovány
A csend átkarol a néma estben
Milló gyertya fénye lebben
Emlékezés útját járva
Elveszett szeretteinkre rátalálva
Isten velünk van -e csendben
Vigaszt nyújt a végtelenben

Virágillatot lenget a szellő
Mikor az est észrevétlen eljő
Az áhítat néma csendes
Felettünk csillagözön ragyog
Itt semmibe vesznek az álmok
Fájó szivek válaszra várnak
S megyünk a szeretet ösvényein csendben
Emlékeink nem feledve
Istentől vezérelve
Egy titkos remény hitbe
Mert nem haltak meg ők
Gondolatban Bennünk élnek
Ez ad vigaszt a léleknek
Zarándok utunk a csendes temetők

2OO8."Rendületlen hittel"c.kötet

Válasz

PÜNKÖSD NAPJA

Aki nem tud a hit szárnyán
a magasba szállni,
nem is tud a Megváltónak
Szentlelkére várni.

Ó, emberek! Krisztus nélkül
mit ér ünnepléstek?
Nincs ott pünkösd, nincs ott áldás,
ahol nincs Szentlélek.

Azért tehát Őt várjátok,
Őt várjátok! - eljő
Hittel égő lelketekbe,
Mint a nyári szellő...

Eljön Krisztus szeretettel,
eljön Szentlelkével,
ha várjátok s imádjátok
pünkösdi reménnyel!

Megtelik a szív és lélek
nemes indulattal,
ha bevonul oda Krisztus
teljes diadallal.

Csak úgy lehet pünkösd napja
áldás, öröm, béke -
a győzelmes, igaz hitnek
gyönyörű pecsétje!

Somogyi Imre

Válasz

RÁNK VÁR A GOLGOTA


Álmainkat álmodják -
nélkülünk és helyettünk.
Cinikus céda bábok
köröttünk és közöttünk.

Ágyunk, vágyunk, ágyékunk
mind egy-egy reklám-célpont.
Már hitünk is műanyag,
meg a vetített égbolt.

Bűzölgő, kapzsi létben
mind-mind áruvá váltunk.
Lépünk polcról kosárba -
végső célpont a szemétdomb.

Hamvakból tégla készül,
Emlékekből új falak.
Láncra vert jövőnk szerint
kimérve minden falat.

Az új Savonarola,
ha egyszer megszületik,
őrjöngve menekül majd,
ha lesz hova, és engedik.

Az Ács farag és hallgat.
Nincsen kikért, nincsen hova -
nincs készen az új kereszt.
Most ránk vár a Golgota.


Budapest, 2004. 03. 20.

Lengyel Károly

Válasz

Biztatlak - örülj !

Lásd meg a ragyogó napot
Érezd a szellő fuvallatot
Örülj a virágos mezőnek
Az ég tiszta kékjének
Az erdő rengetegének
A madár zengő énekének
A jószívűek szeretetének
Ha csendes folyó ringatja csónakod
Ha látod lenyugodni a napot
Örülj a tavasz első virágának
A tenger partos habjának
Erdőn átragyogó napsugárnak
Örülj a csendnek
Az emberi szeretetnek
Kik veled együtt sírnak,örülnek
Soha el nem felednek
Biztatlak,hogy nézz körül
Milyen csodás az élet
Ha örömödbe néha
Bánat is vegyül !!!

Mosonmagyaróvár.2O11.O5.17.
Dáma Lovag Erdős Anna

Válasz